[Fürdő]

Mindenki máshogyan van ezzel. Van, aki teljesen oda meg vissza állapotba kerül egy-egy ruhaneműtől. Akadnak kiegészítő-, táska-, cipő- vagy ékszer-mániások. Mások pedig ki sem lépnének a lépcsőházba, ha nem lenne rajtuk szempillaspirál. Az én hiúságom a fejem tetején keresendő. Imádok a hajammal pepecselni, mosni, festeni, birizgálni. Célom, hogy hatalmas, dús és izgalmas legyen, vagyis az elképzelhető legszebb.

Tudom, ez most úgy hangzik, mintha valami B kategóriás női magazin címlapját olvasnád: legyél te a legszebb! De a sorozat célja nem igazán ez. A hajaddal foglalkozni nem csak vad-individualista, én-vagyok-a-legcsodásabb-és-oroszlán-üvöltés törekvés, hanem kifejezetten meditatív szokás, amolyan hétvégi rituálé is. A szabadidődben, gyógyszappanokban, gyógynövényekben, illóolajillatban, halk zenében csücsülni igenis meditatív. Nekem tehát inkább erről szól a szép haj: elsősorban a törődésről, és csak másodsorban a hiúságról.

A legtöbb embernek viszont elég macerás haja van. Sem nem egyenes, sem nem hullámos, néha be is kunkorodik, szóval ha kicsit rendezettebben szeretnél megjelenni valahol, rögtön csavarni meg vasalni kell. Lapos, ezért egy fél tenyérnyi hab/lakk/zselé is kell rá. Törik, minekután időröl időre feladod, hogy valaha is hosszú lesz, és vágatod, egyre rövidebbre. Nincs színe. Hiába mondják, hogy szőke, barna, vörös vagy fekete, te tudod, hogy nincs színe, és hát már tényleg nem olyan, mint régebben volt. Na és persze, mióta meditatív a fejbőrödet égető ammónia? A kevésbé égető ammónia-mentesként árult, de azért mégis ammónia tartalmú hajszínező? Vagy az, hogy hajmosás után viszket a fejed? Meg hogy folyton a tincseidbe ragad a kondicionáló? És hogy a fésülködés olyan hanggal jár, mintha valaki épp a tapétát kapargatná le egy lókefével a nappalid faláról?

Ebben a sorozatban arról lesz szó, hogyan foglalkozhatsz úgy eszméletlen sokat a hajaddal, hogy közben nem ártasz neki mindenféle felesleges vacakkal. A felesleges vacak általában hányinger-rózsaszín és öklendező-ciklámen színű flakonban vagy dobozban bujkál, minden esetben gyöngyházfényű, és olyan illata van, mint ami már majdhogynem finom, de használat közben néha azért rádöbbensz, hogy inkább mégiscsak a húsvéti pacsulira emlékeztet. És hát végső soron a felesleges vacak az, ami a rossz hajat okozza. Egyszerűen el kéne hagynunk ezeket.

Na de mi marad akkor, ha leállunk a festésről, samponozásról, kondicionálásról? Hát. Azok a voodoo izék, a kigyóbőr meg a rákhere – vagyis a természetes módszerek. Ezek esetében éppúgy beszélhetünk szappanokról és gyógynövényről, mint egy csomó olyan dologról, amit meg is eszünk, például gyümölcsökről, mézről, ecetről, és a többi. Bármennyire is nagy a kínálat, pár dolog azért biztos. Először is, egy természetes hajcucc sem gyöngyházfényű. Másodszor, általában jó illatuk van. Mint a földnek, a víznek vagy a levegőnek… a virágoknak és a kis bolyhos nyusziknak. És néhány ugyan biztos be van csomagolva közülük, a dobozra az van írva, ami valójában benne van, nem az, hogy „Dús És Csillogó” (férfiaknak címzett termékek esetében: „Energikus Hullám És Villámhurrikán”).

A következőkben arról olvashatsz, hogyan moshatsz úgy hajat, hogy kizárólag természetes dolgokat használsz és mégsem leszel raszta.

Természetes hajápolás 1/3: hajmosás

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s